Szemtanú - Fiatalok, mint a történelem szereplői
ISSN 1587-2963

Tamás Kiss: Association ofHungarian University and College students
Szeged, 2006. 215p. B5

Kiss Tamás: Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége – 1956, Szeged című könyvének angol nyelvű kiadása, Lipták Béla előszavával

Vida Mihály: Három hét boldogság - 1956 Szegedi története
Szeged, 2006. 216p. B5

E kötet a szerző az '56 Szeged című filmjének az anyagát tartalmazza bővített változatban. A filmben látható interjúk teljes változata csak ebben a könyvben olvashatók, olyan beszámolókkal, melyek korábban ebben a formában még sohasem hangzottak el. A kötetben megszólal: Joszt István, Fejér Dénes, Németh Ferenc, Bálint László, Vasvári Vilmos, Kiss Tamás, Péter László, Fodor Imre, Palotás József, Bokor András.

Bálint László: Különös szervezkedések Szegeden és környékén 1945-1953
A hírhedt koncepciós eljárások és ítéletek első magyar példái
Szeged, 2006. 269p. B/5

Izgalmas és ugyanakkor megdöbbentő kötetet olvashatunk, ha kezünkbe vesszük Bálint László munkáját. A szerző egyedi látószögben dolgozta fel az 1945 és 1953 közötti szervezkedéseket. Több éves, óriási gyűjtőmunkájának eredménye a 270 oldalas könyv, mely igazi csemege. Miért a "különös" jelző? - kérdezhetjük joggal. A könyv szerkesztője - Fejér Dénes - így adja meg a választ a kérdésre az Előszóban: "Az eddig ismert és publikált anyagokból, vagy éppen a lefolytatott bírósági perekből az derült ki, hogy az érintettek szervezkedtek, amiért a kommunista rezsim a maga által kreált törvényekkel megbüntette őket. Tény és tárgyszerűen eddig maguk a résztvevők és megbüntetettek - mármint akik életben maradtak - ugyanezt hitték. A résztvevők, akik azt hitték, hogy szervezkedtek, maguk sem tudták, hogy őket szervezik, s nem ők önmagukat. Ezt a később általánossá vált, akkor még példátlanul aljas eljárást a büntető folyamatok is módszeresen elleplezték. A szervezkedés fogalma annyiban nem szorul magyarázatra, hogy természetes velejárója minden kis és nagy emberi csoportosulás önrendelkezésre való szándékának. - írja a szerkesztő és így folytatja - Ám mi, akik végigéltük a Rákosi-féle rém-rendszer világát, tudjuk, hogy a szervezkedés fogalmához egy gyanús, titkos, tilos jelleget sugalmazó mellékértelmezés is járult. Nem indokolatlanul. A kommunista hatalom megerősödése és további önmegerősítése során a megszületett, szétvert társadalmi szervezetek életének folytatására vagy újjászervezésére tett kezdeményezést már szervezkedésnek minősítette, azaz államellenes tettnek, amiben való részvétel súlyos retorziókat, nehéz börtönéveket, sőt gyakran halálos ítélteket vont maga után." A szegedi és környékbeli esetek a konkrét történések és szereplők megismertetése mellett felidézik a szovjet hadsereg által megszállt, kommunista berendezkedésű Kelet-Európára egyaránt jellemző társadalomellenes rombolásokat. A könyv nyolc fejezetben dolgozza fel az eseményeket. A tanulságos ismeretszerzést a szerző szemléletes stílusa garantálja. A kötet dokumentumokkal illusztrált és névmutatóval záruló oldalait is nagy izgalommal böngészhetjük.

Bálint László: Megtorlás Szegeden
Szeged, 2004. 276p. B/5

Bálint László könyvének megírásakor hatalmas mennyiségű levéltári anyag feldolgozására vállalkozott. Bemutatja a megtorlás okait és következményeit. Részletes képet közöl a politikai rendőrség módszereiről és a megtorlás végrehajtóiról. A kötet tartalmaz egy kimutatást, amelyből nyomon követhetők a büntető eljárások, névszerint feltüntetve minden szereplőt.

A célszemély: Bálint Sándor / Ügynökjelentések, pöriratok 1957-1965 (szerk: Péter László)
Szeged, 2004. június 15.

A kötet egy dokumentum gyűjtemény, amely csak töredéke annak a nagy mennyiségű titkos iratnak, amelyet a szegedi néprajztudósról, professzorról készítettek. A kiadvány egyrészt III/III-as ügynöki jelentéseket, fotókat és eddig még sehol nem közölt bírósági, rendőrségi és ügyészségi iratok tartalmaz az 1957 és az 1965 közötti időszakból.

Bálint László: Kováts József 1926 - 1958
Szeged, 2004. 103p. A/5

Kováts József az 1956-os forradalom egyik jeles szegedi személyisége volt, akit a forradalomban vállalt szerepéért letartóztattak, majd halálra ítéltek és 1958. október 6-án 6 óra 15 perckor kivégeztek. A kötet érdekessége, hogy Magyarországon először jelenik meg benne Tollas Tibor Szegedi ballada című verse, mely korábban a Müncheni Nemzetőrben került közlésre.
Az igen érdekes, számos tárgyi részlettel, adattal megerősített feldolgozást (Kováts József élettörténetét) 27 képes dokumentumokkal és fotókkal illusztrált oldal színesíti.

Perbíró József: 1956 Szegeden - emlékeimben. (életrajzi írások, 2002)

Perbíró József a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának dékánhelyettese volt. Mint levezető elnök részt vett a MEFESZ alakuló ülésén. A kötet a forradalmi Szeged polgármestere (a Városi Forradalmi Nemzeti Bizottság elnöke) életrajzi írásainak második, bővített, javított, fotó- és dokumentummelléklettel ellátott, reprezentatív formátumba szerkesztett kiadása.

Kiss Tamás: Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége - 1956, Szeged
Szeged, 2002

A szerző, a MEFESZ szervezője, vezetője (később a megtorlás áldozata) tanulmánya mellett első alkalommal kerül publikálásra a szervezet 1956. október 20-i ülésen készült rádiófelvétel szövege. A szerző a kötetben szereplő interjúban az eseményekben résztvevők érzelmi kötődéseiről és saját személyes sorsáról is vall az értő olvasónak. A szakmai közélet szerint is hiánypótló mű értékes dokumentum-melléklettel záródik, amelyben közlése kerülnek az események archív fotói és a megtorlás jegyzőkönyvei is.

Michnay Gyula: Mint Mohamed koporsója.
Szeged, 2001

A szerző az egyetlen, akinek sikerült megszöknie a recski kényszermunka-táborból. A könyvből megismerhetjük a legendás szökés történetét, és érzékletes képet kapunk a korszakról is.